A szürkehályog tulajdonképpen nem más, mint a szemlencse anyagának az elhomályosodása, amely fokozatos látásromláshoz, és végső soron vaksághoz is vezethet. Az egészséges szemlencse olyan, mint egy tiszta üveg, amely élesen és világosan mutatja meg Önnek a világot. A szürkehályogot úgy képzelhetjük el, mintha ez a tiszta, átlátszó üveg elhomályosodna.
Ahogy a szemlencse anyaga fokozatosan elhomályosodik, befelhősödik, úgy a látás is egyre romlik, mintha egy fátyolon keresztül nézné a világot. Bár sokan úgy gondolják, hogy kizárólag időskori betegségről van szó, valójában a szürkehályog más korosztályokat is érinthet. Nézzük, mely korosztályoknál jelentkezik leggyakrabban a szürkehályog, melyek a kialakulásának a főbb okai, és milyen árulkodó jelek utalhatnak arra, hogy saját magunknak, vagy egy családtagunknak, ismerősünknek szürkehályogja van!
Mely korosztályokat érinti leginkább a szürkehályog?
A szürkehályog leginkább az idősebb korosztály betegsége. A statisztikák szerint:
- 65 év felett az emberek körülbelül 50%-ának van valamilyen fokú szürkehályogja.
- 75 év felett a lakosság több mint 70%-ánál már elkezdődött a szemlencse elszürkülése.
Bár a betegség főként az időseket érinti, a szürkehályog fiatalabb korban is előfordulhat. A betegség kialakulásának a következő esetekben fokozott a kockázata:
- Veleszületett szürkehályog: Ritka, de előfordulhat genetikai okok, vagy terhesség alatt az anyát ért bizonyos fertőzések, illetve az anya által szedett bizonyos gyógyszerek hatásának következtében.
- Fiatal felnőttek és középkorúak: Bizonyos betegségek (például cukorbetegség) vagy külső tényezők (UV-sugárzás, szemsérülések) miatt ebben a korosztályban is kialakulhat a szürkehályog.
Melyek a szürkehályog kialakulásának leggyakoribb okai?
A szürkehályog leggyakoribb kiváltó tényezői a következők:
- Öregedés: Az életkor előrehaladtával a szemlencse fehérjéi összecsapódnak, ami homályossá teszi a lencsét.
- Genetikai hajlam: Ha a családban előfordult szürkehályog, nagyobb az esély a betegség kialakulására Önnél is.
- UV-sugárzás: A napfény káros hatása hozzájárulhat a szemlencse károsodásához.
- Dohányzás és alkoholfogyasztás: Ezek a káros szokások fokozzák szervezetünkben az oxidatív stresszt, ami felgyorsíthatja a szürkehályog kialakulását.
- Cukorbetegség: A magas vércukorszint károsíthatja a szemlencsét, és korai szürkehályoghoz vezethet.
- Szemészeti sérülések és műtétek: A szemet ért trauma vagy más szembetegségek kezelése miatt elvégzett műtét is előidézheti a szemlencse elhomályosodását.
- Bizonyos gyógyszerek: A szteroid tartalmú gyógyszerek hosszú távú használata szintén növeli a szürkehályog kockázatát.
Milyen tünetek utalhatnak a szürkehályogra?
A szürkehályog általában lassan alakul ki, és kezdetben nem mindig okoz észrevehető problémát. Idővel azonban az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk:
- Homályos, ködös látás: Mintha egy szürke függöny vagy párás üveg mögül néznénk a világot.
- Színek elhalványulása: A szürkehályog befolyásolhatja a színérzékelést. A tárgyak kevésbé élénknek tűnhetnek. Idővel a látása barnás vagy sárgás árnyalatot vehet fel, és egyre nehezebb lehet megkülönböztetni a kék és a lila színeket.
- Fokozott fényérzékenység: Az erős fények (pl. szembejövő autók fényszórója) a korábban megszokottnál zavaróbb, vakító hatásúak lehetnek.
- Gyakori szemüvegcsere: A dioptriaértékeink gyorsan változnak, és egyre nehezebb számunkra megfelelő szemüveget találni.
- Nehezített éjszakai látás: Különösen az éjszakai vezetés válhat problémássá, mert a szembejövő autók fényei erősebben vakítanak.
- Kettős látás: Egyes esetekben kettős látás jelentkezhet (akár csak az egyik szemen).
Mit tehetünk, ha szürkehályogra gyanakszunk?
Ha magunkon vagy szeretteinken a fenti tüneteket észleljük, érdemes mielőbb szemészhez fordulni. A diagnózis egy egyszerű, gyors és fájdalommentes szemvizsgálattal felállítható, és ha szükséges, műtéti úton hatékonyan kezelhető. Ha homályos látást vagy egyéb figyelmeztető jeleket tapasztal, ne halogassa a szemészeti vizsgálatot.